Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma, pellet, stb.) üzemelő berendezés közelében nem szabad éghető anyagot elhelyezni. A tüzelőberendezésen lévő ajtókat csukott állapotban kell tartani. A berendezést csak akkor tisztítsuk, amikor az már lehűlt. Berendezési tárgyak, bútorok a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem helyezhetők el. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső pedig tüzet okozhat. A füstcsövet fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert ebben az állapotában öngyulladásra hajlamos.
Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol ezt követően eloltható. Amennyiben elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert áramszünet esetén, a keringetés hiánya miatt a víz felforr a kazánban, amely felhasadhat, felrobbanhat! Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, figyeljünk a megfelelő szellőztetésre! A szilárd égéstermékeket, hamut, salakot csak kihűlt állapotban öntsük ki, a forró anyagmaradványok tüzet okozhatnak a szeméttároló edényben. Tilos olyan helyen kiüríteni ahol tüzet okozhat, például a száraz aljnövényzetet, tűzifát meggyújthatja.
Kémények tisztítása, dugulások elhárítása, kéményellenőrzés
A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége. A gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat, ezért a gázzal üzemelő készülékeket saját biztonságunk érdekében a gyártó előírásainak megfelelően évente szakemberrel ellenőriztessük. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt szakemberrel kell átvizsgáltatni. A gázfogyasztó készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.
A magas fűtési költségek csökkentése érdekében sokan a minél jobb légzárású nyílászárók beépítésére törekednek, azonban ezek a veszélyt is fokozzák, főleg ahol a nyílt égésterű berendezések (bojler, kéményes konvektor, kazán) elhasználhatják a lakótérben lévő oxigént. Gondoljunk csak arra, ha kizárjuk a hideget, ezzel együtt kinnreked az éltető oxigén is. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gázüzemű vagy vegyes tüzelésű fűtési technikák esetén fokozott figyelmet kell fordítani az új típusú nyílászárók megfelelő méretű szellőzőnyílással történő felszerelésére. Régebbi típusú nyílászárók esetén szintén fontos az ellenőrzés, a felülvizsgálat. Külön figyelmet kell fordítani a konyhai elszívó berendezés használatára. Az elszívó működése közben fellépő depresszió miatt a kéményből az égéstermékek visszaáramolhat a lakótérbe, ezzel pedig mérgezést okozhatnak.
Levegő utánpótolók beépítése, szénmonoxid vészjelzők.
Ajánlott minden gázfűtéssel rendelkező ingatlanba a cirkó vagy kazán közelébe szénmonoxid-érzékelőt telepíteni (veszélyes szén-monoxid-koncentráció esetén erőteljes hangjelzést ad), ami adott esetben életet menthet. A szén-monoxid-érzékelők közül az EN 50291:2001-es szabványnak megfelelő készüléket kell választani. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat. Célszerű fűtéstechnikai szakkereskedéseknél beszerezni a készüléket, ezekben az üzletekben szakemberektől kaphatunk tanácsot a megfelelő érzékelő kiválasztására, elhelyezésére és felszerelésére vonatkozóan. Az elhanyagolt kémény koromtűzhöz vezethet. Az intenzív fatüzelés miatt a korom gyorsabban lerakódik a kémény falán, leszűkítve a kürtőt. Fokozottan érvényes ez akkor, ha az égés nem tökéletes, például amikor műanyag- és gumihulladékot tesznek a fűtőberendezésbe. Ezek az anyagok nemcsak a kémény állapotában okoz jelentős károkat, hanem a keletkező mérgező gázok miatt veszélyesek is, jelentős mértékben rontják a levegőminőséget, elégetésük szigorúan tilos. A leszűkült kürtőben a hőmérséklet megnövekszik, míg a kéményben lehűlő vízgőz és égéstermékek lecsapódása kátrányos réteget alakít ki, amely képes meggyulladni. Ügyeljenek a kémények állapotára, a tüzelőberendezést csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal üzemeltessék - ha problémát tapasztalnak - de évente legalább egyszer mindenképpen - ellenőriztessék kéményseprővel! Ne próbáljuk házilag magunk, szakember nélkül javítani a kéményt, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen le kell zárni. Ne tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket.